Bőr, vegánbőr, műbőr? Tegyük tisztába a témát!
Szeretnénk kicsit tisztába tenni a fogalmakat. Mi a műbőr, vegánbőr? Melyik jobb: állati vagy vegánbőr?
Röviden: mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, hogy ki melyik mellett teszi le a voksát, személyes döntés, világnézet, anyagi helyzet és ízlés kérdése. Ami fontos számunkra, hogy ne nézzük, kezeljük le a másikat azért, mert egyik vagy másik megoldás mellett dönt, mert a kép nem fekete-fehér. És mivel több, mint tíz éve foglalkozunk az iparággal, elhihetitek nekünk, hogy sok irányból körbejártuk, és sok szakemberrel beszélgettünk már ez ügyben.
BŐR
Az állati bőrök kikészítése során rengeteg kemikáliát használnak, amik a végső felhasználót kevésbé veszélyeztetik, a gyártásban dolgozó embereket és a környezetüket viszont annál inkább. Jellemzően szegényebb régiókban gyártják, ez alól Olaszország kivétel, ők a prémium minőséget gyártják, nem a tömegcikkekhez használtakat.
Vegyszerek a bőrgyártásban:
Nátrium szulfát (tisztítószerekhez használt alapanyag)
Kénsav (roncsoló szer, a savas eső egyik alkotója)
Hangyasav (bőrre, szembe nem juthat, máj- és vesekárosító hatású nagy mennyiségben - gyártók pl veszélyben vannak)
Hidrogén szulfid (nagyon mérgező, záptojás szagú gáz)
Anilin alapú festékek (az anilin erősen mérgező vegyület)
Oldószerek
Formaldehid: belélegezve rákkeltő
Cellulóz nitrát: Régebben a cellulóz-nitrátot a nitrát műselyem előállítása során is felhasználták, de a cellulóz-nitrát robbanásveszélyessége miatt beszüntették a gyártását.
A bőrök 65%-a marhabőr, emiatt eleve nagy az ökológiai lábnyoma. Ez nem amiatt van, amin sokan viccelődnek a médiában, hogy a tehenek telepukizzák a légkört. A marhatartás nagyon sok vizet (állatok itatása, etetése), és hatalmas tartó területet, legelőket igényel – olyan területeket, melyek akár termőterületnek, erdőnek is használhatnánk. Emellett az állatok etetése sem kizárólag a földön talált bogyókkal történik: az élelmiszer ipar egy része az állatok számára gyárt tápanyagokat, ez megint pénz, anyag, terület, stb.
A tartósságról
A táskákon, cipőkön, jellemzően nem az alapanyag megy tönkre, hanem a varrás. A varráshoz a bőrdíszművesek és a műbőrösök is ugyanazt a poliészter cérnát használják. A fém kellékek, pamut, vagy poliészter cipzárok, amik sérülékenyebbek, mint maga az alapanyag, szintén megegyeznek. A műbőröket tisztítani kell, az állati bőröket pedig bőrápolóval kezelni. Ezek nélkül károsodhat és tönkre mehet az anyag.
A műbőrök alkotói
PVC - poli-vinil-klorid : 1912-től gyártják, nagyon ellenálló, kemény műanyag, égéséből keletkeznek környezetkárosító anyagok. A világ legfejlettebb országaiban gyártják (a legfőbb gyártók: USA, Japán, Korea, Németország).
Poliészter (PES) - ellenálló műanyag, alkoholok és dikarbonsavak alkotják
Poliuretán (PU): kőolaj alapon előállított, jó tulajdonságokkal rendelkező, ellenálló műanyag
A műbőrök beszerzése: a legnagyobb exportőr Kína, de mi európai, többnyire lengyel, cseh, olasz és ír anyagokat használunk, amik mind rendelkeznek REACH tanúsítvánnyal, ISO tanúsítványokkal. Az anyagok egy része újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül.
Az ISO tanúsítványt a beszállítótól megkapjuk, ezeken olyan tulajdonságokat nézünk, mint só- és víztűrőképesség, szakítószilárdság, vastagság, kopásállóság, stb.
REACH tanúsítvány : A REACH rendelet az emberi egészség és a környezet védelmét szolgálja a vegyi anyagok gyártásának és felhasználásának szabályozásával.
A fő etikai különbségek
A műbőr gyártás során a gyártó nem érintkezik kemikáliákkal, gyártása biztonságos, ellenőrzött körülmények között zajlik, a bőrnél közvetlenül ki vannak téve a veszélyes anyagoknak a munkások és a környezet is.
A bőr húsipari melléktermék, nem? Igen, de a vásárlásunkkal szavazunk. Igényt tartunk a bőrök kikészítésére? Ha nincs igény, gyártás sem lesz.
Erről egy kis olvasnivaló: https://www.peta.org/issues/animals-used-for-clothing/leather-industry/leather-environmental-hazards/#:~:text=Leather%20has%20one%20of%20the,hypoxic%20zones%2C%20also%20known%20as
Az anyagok tartóssága
A műbőrök tartóssága: saját tapasztalataink szerint 7-8-9 éves táskáink is forgalomban vannak, van amelyiket javítottuk is, de a többséget nem kellett. Tönkremenni csak cserélhető alkatrészeik szoktak esetenként: pánt, fém kellékek, cérna.
Egy LINE táska kb 450 g műbőr felhasználásával készül. Ha csak 5 éves használattal számolunk (ami kevés, mert tovább jók), ez megegyezik az ugyanennyi idő alatt, pl. a fogkrémes tubusokhoz használt műanyag mennyiségével. Hulladék lesz egyszer? Igen. Mint minden, ami nem teljesen lebomló anyag.
Hannah Ritchie a világ jelenleg egyik legfontosabb, statisztikával foglalkozó környezetkutatója szerint a műanyag használata egy relatív tevékenység. Egyrészt nem önmagában a műanyag káros, hanem az, ha eldobjuk őket, pl. a tengerparton, vagy nem a megfelelő módon gyűjtjük. De ennél van egy döbbenetesebb érve is amellett, miért is nem gonosz a műanyag. A világ élelmiszeriparának a 20%-a selejtként végzi, amellett, hogy egyébként sokkal többet termelünk, mint amennyire napi szinten szükségünk van, még sem jut a föld lakosságának egy része elengedő élelmiszerhez. Ami fontos, hogy az élelmiszerek a szállítás és tárolás során tönkremennek, és még nagyobb arányban mennének tönkre, ha nem lennének műanyag csomagolások.
Vegán vagy műbőr?
Vegán, és műbőr. A műbőr elnevezés egyértelműen pejoratív, és a korábbi évtizedek silány minőségű hamisítványaira emlékeztetnek. A ma gyártott műbőrök már nagyon jó minőségűek, mert nagyon sokat fejlődött az iparág. Az elnevezés sokakat zavar, és cinikus módon azzal jönnek, hogy a vegánbőr csak egy divatos kifejezés. A helyzet azonban az, hogy vásárlók egy része nem tudja megkülönböztetni a műbőrt az állati bőrtől, másrészt a vegánbőr elnevezés egy szubkultúra szótárához tartozik: azokhoz, akik nem fogyasztanak vásárolnak olyan termékeket, amelyek bármilyen módon károsítják az állatvilágot, legyen az ruházat, élelmiszer, gyógyszer. A kozmetikumoknál sem a növényi hozzávaló, hanem az állati összetevő hiánya miatt vegán egy termék, úgy ennél is. Érdemes utána nézni, például hogy mi is pontosan a lanolin.
A növényi alternatívák: az „igazi” vegánbőrök
Alternatíva a növényi bőr? Részben. Maximum 70%-a növényi rész, a többi, legtöbb esetben ugyanúgy műanyag, PVC, PES, PU. Mivel ezek még friss termékek, nem tudni, mennyire lesznek tartósak. Az előállításuk még drága, a beszerzésük nehéz (és drága), a szállításuk nagy lábnyomot hagy (keveset kell szállítani egy raklapon), a készlet bizonytalan. Mindenesetre jó az irány, reméljük, hogy elérhetőbbek lesznek a jövőben. Ha nő rá a kereslet, az árak is lemennek, és a szállítása, tárolása is hatékonyabb lesz.
A vásárló dönt
A vásárlónak kell meghoznia a számára megnyugtató döntést: egy gyártásában etikailag erősen megkérdőjelezhető alapanyagot szeretne, ami viszont néhány évtized alatt lebomlik (bár így a földbe juttathatja a vegyszerek egy részét), ezzel egyidőben leteszi a voksát amellett, hogy 10-15 évig nem vesz másik darabot, mert csak akkor áll meg a környezetvédelmi érv. Vagy egy tiszta körülmények között előállított, gyártókat nem veszélyeztető, állatokat nem kihasználó, viszont nem lebomló anyagot választ, ami 5-8 évig biztosan használható lesz. És ne legyünk álszentek: egy divatcikknél ez bőven sok idő ahhoz, hogy valaki újat akarjon venni. A zero-waste életmód egy teljesen más szinten kezdődik – és bizonyos mértékig illúzió is. Emellett szerencsére dinamikusan fejlődik az újrahasznosító ipar, így előbb-utóbb megoldott lesz PVC vagy PU alapú anyagok teljes újrahasznosítása.
Ha valaki szeretne a témában józanul látni, túl érveken, influenszerek posztjain, trendeken, felháborodásokon, azt ajánljuk, hogy olvassa el Hannah Ritchie Not the End of the World c. könyvét (egyelőre csak angolul elérhető). Hannah tisztába teszi a fogalmakat, és a jövőnkre nézve bizakodásra ad okot. Emellett ő is azt hangsúlyozza, hogy nem az egyes anyagok vagy dolgok rosszak vagy jók, hanem az, ahogy használjuk és kezeljük őket. Emellett hamar eloszlatja az illúzióinkat: amióta létezik az emberiség, szennyezi a környezetet, onnantól fogva, hogy először meggyújtottunk egy fadarabot.